Csak hogy a suliról is essen már pár szó. Még csak három vizsgámon vagyok túl, de még van hat. De már csak három hét van. Aztán, ha minden jól megy meg készülhetek a felsőfokú nyelvvizsgára. Juhéééé! Bár már most el vagyok fáradva, főleg, ha sok "hülyeséget" kell megjegyeznem az adott vizsgára. Azért idézőjelbe tettem, mert ami számomra hülyeség, mások azzal foglalkoznak/akarnak foglalkozni a későbbiekben, de hát nem vagyunk egyformák. 

Ekkora stressz közepette nehéz tanulni, de ma is szorgoskodtam, bár most jött ki rajtam az elmúlt hetek feszültsége, így késő délután már muszáj voltam lefeküdni, de még így sokat haladtam. Majdcsak nem lesz a syntax vizsga oly nehéz, mint ahogy kb mindenki mondja. Ha a fizikai kémiát meg bírtam annak idején tanulni, akkor én már bármit megtanulok. :P

A Second Language Acquisition vizsgám volt az első, ami ötös is lett, büszke is voltam magamra, mert ezt mindenképpen ötösre szerettem volna, tekinte, hogy ezzel kapcsolatos lesz a szakdolgozatom, és hát hogy nézne már ki, hogy ha nem vágnám ki belőle az ötöst. Azután pedig még büszkébb voltam magamra, hogy a tanár úr írt üzenetet, amiben külön megdicsért, mert ez egy nehéz tantárgy, így, akik megütik azt ötöst, azoknak ír egy gratuláló üzenetet. Szóval most úgy dagad a mellem, hogy csak na. 

Én vagyok az erősebb. Én vagyok az erősebb. Ezt kell ismételgetnem magamban. Én ezt akarom csinálni, most érzem igazán, hogy a helyemen vagyok, nem hagyom, hogy a betegségem közbeszóljon. Ezért először ide írom le a "házi feladatomat", amit egyik barátnőm adott ki, hogy ne ostorozzam magamat, hanem inkább legyek büszke magamra, mert:

- miután kirúgtak kémia szakról már volt egy B tervem, és el is követtem mindent annak érdekében, hogy az angol szak összejöjjön

- hogy volt bátorságom visszajönni az egyetemre, és folytatni, mert sokaknak nem volt/nem lenne/nem is lesz ehhez merszük

- hogy minden nehézség ellenére kitartok, és még ha nem is olyan tempóban csinálom, ahogyan kellene, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy jó eredményeim legyenek és lebegtethessem, hogy nekem is van egy diplomám

- hogy a suli mellett még/már tanítok is, és már egész szép számú embert segítettem a diplomájához azzal, hogy sikerült a nyelvvizsgájuk a segítségemmel

Most hirtelen nem jut eszembe több, de ilyeneket kell(ene) mondogatnom és nem lehúzni magam még jobban, mert igenis jobb vagyok még így is sok olyan embernél, aki nem küzd állandó betegséggel (most a lustaságot ne vegyük ide, az népbetegségnek számít). Mert alapjáraton nem tekinteném nagy eredménynek, hogy hat év után kitörölhetem majd a seggem egy BTK-s diplomával (elnézést kérek minden bölcsész fellow-tól, de még mindig nem tettem túl magam a kirúgásomon, és jelenleg sem tudok másképp állni ehhez a kérdéshez). 

Ennyit mára, lassan fellövöm a pizsamát, hogy holnap reggel frissen és üdén folytathassam a varázslatos syntax elsajátítását (egyébként nem teljesen szarkazmus: valóban tetszik a tárgy). 

P S: Megérte az új X-men filmre várni két évet, és a music is sokkal jobb, mint az előzőhöz. Most ebbe vagyok belebolondulva. Meg a reggeleimet azzal kezdem, hogy Magnetos és Quicksilverös jeleneteket nézek belőle. Megszállott lennék? Kit érdekel! :D